Robusztusság a világszabványban
A Web akadálymentesítési útmutatóban (WCAG 2.0, ami egyben az ISO/IEC:40500:2012 nevű EU-szabvány) ez áll:
A robusztusság magyarázata a kompatibilitás szükségessége:
Mégis, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizzük le?
Nemcsak a hibátlan kód jelenti a robusztusságot
Egyrészről ellenőrizzük a kód szintaktikai helyességét. A hibátlan oldal ritka mint a fehér holló. A kód legtöbb esetben HTML, ami 2015 októbere óta a HTML 5.0 változata szabvány.
A HTML5 vizsgálata során azonban nemcsak szintaktikai hibákat vizsgálunk. A teljes vizsgálat legalább az alábbi 3 területre kiterjed:
- Szemantikai: Az adott tartalom megfelelőképpen van-e a HTML-ben kódolva.
- Szintaktikai: a HTML elemek önmagukban szabványosak-e: van-e kezdő és záró elemük, szabványos attribútumokat és értékeket tartalmaz-e?
- Akadálymentesség: Az adott HTML elemet támogatják-e a böngészők, fontosabb alkalmazások és kisegítő technológiák?
A HTML vizsgálatához hozzá kell venni a CSS és a JavaScript-eket is, hiszen ezek jelentősen módosítják az oldal működését, megjelenését.
A robusztusság a böngészőkkel való kompatibilitást is jelenti.
A böngészők nem teljesen egyformán értelmezik a kódokat, kisebb eltérések lehetségesek. Különösen a CSS-ben vannak eltérések.
A robusztus weboldal régebbi böngészőkön is helyesen, jelenik meg és jól működik. Ebből adódik, hogy a legújabb technológiát alkalmazó weboldalak kevésbé ilyenek.
Csak reszponzív oldal lehet robusztus és akadálymentes
Egyértelmű, hogy 2016-ban az emberek többsége mobiltelefonon szeretné megnézni a weboldalt. Ha ezt nem tudja megoldani, vagy csak nagy nehézségek árán (például így-úgy nagyítva), általában elhagyják az oldalt. Néhány régi, nem reszponzív weboldalt tudtam például iPhone-on használni az olvasónézet segítségével. A képernyőolvasók is képesek néhány általánosan elterjedt weboldal-hibát korrigálni. Ettől azonban a weboldal még nem robusztus.
Mi a helyzet az XHMTL-lel?
Az XHMTL-t minden böngésző ismeri, és ugyanúgy alkalmazható, mint a HTML5. Ennél is alapvető feltétel, hogy szintaktikailag helyes legyen a kód.
Robusztusság tesztelése böngészőkön
- Különböző típusokon: Firefox, Chrome, Explorer, Opera, Safari.
- Különböző operációs rendszeren: Windows, Linux, iOs
- Régebbi változatokon is.
Robusztusság tesztelése kisegítő eszközökkel
- Képernyőnagyítók (pl. MAGIc),
- Képernyőolvasók (pl. JAWS, NVDA),
- Szövegből-beszéd programok (pl. RRobo-braille),
- Hangfelismerő szoftverek (pl. SIRI),
- Alternatív billentyűzetek (pl. Maltron).
A robusztus weboldal sokáig használható (tartós)
A szabványok fejlődnek, de az alapjai nem változnak. A helyesen kódolt, klasszikus tipográfiával készült weboldal nemcsak néhány évig, hanem több mint tíz évig is működik alapvető változtatások nélkül. Sok helyen fontos ez a szempont.
A bankunk internetes felülete egy évtizede ugyanaz. Lehet, hogy nem volt cél az akadálymentesség, de robusztus honlapot készítettek: hibátlanul fut, egyszerűen használható még képernyőolvasóval is. Nem csoda: a HTML alapvető elemei nem változtak meg 20 éve.
Többen azt vallják, hogy egy weboldal elavul néhány év után. Ha tehát újra kell tervezni a weboldalt, akkor minek robusztusnak lennie? A weboldal is könnyebben újra tervezhető, ha robusztus volt. Hiszen a design a HTML-re épül rá, a szerkezetet a legtöbbször nem kell alapvetően megváltoztatni.
Helyesírás
A magyar köznyelvben elterjedt, hogy „robosztus” szót használják a „robusztus” helyett. Én is sokáig így használtam, de utánajártam, és kiderült, hogy csak a „robusztus” szó a helyes.
Szintén problémás a „reszponzív” szó helyesírása. Az angol responsive szóból ered, amely jelentése reagáló, esetleg válaszkész. Azt jelenti, hogy a weboldal reagál arra, milyen eszközön használjuk éppen, és a design és más elemek alkalmazkodnak az eszköz adottságaihoz. Sajnos nem hangzik jól magyarul, hogy reagáló weboldal, akkor sem, ha valóban jól kifejezi a reszponzivitás lényegét.
