Ki az igazi web-akadálymentesítési szakértő?

A weben sokan próbálnak munkát találni azzal, hogy akadálymentes honlapok készítésébe vágják a fejszéjüket, de csak az akadálymentes verzió elkészítését értik alatta. Az igazi web-akadálymentesség azonban ezt jelenti: széles körben használható. Ez a széles kör 20-30 százalékkal több felhasználót jelent. Ez a nagy arány az alábbiakból áll össze: tanulási részképesség zavarral rendelkezők (diszlexia, diszkalkúlia, diszgráfia stb.), látási problémák (vakság, színtévesztés, gyengénlátás stb.), hallási problémák (siket és nagyothalló), mozgási problémák (izületi gyulladás, MD, CP, SM stb.), epilepsziások, más kognitív zavarra (demencia, figyelemzavar stb.) rendelkezők és technikailag fejletlenebb (rosszabb sávszélesség, régi számítógép stb.). Nekik a legtöbb honlap gondot, sokszor megoldhatatlan feladatot jelent.

Egyesek szeretnének olyan honlapot, amelyet ez a széles kör tud használni, de nem tudják eldönteni, ki az igazi web-akadálymentesítési szakértő. Nos, 5 egyszerű szempont alapján már megválaszolható a kérdés:

Vannak-e referenciái? Hány akadálymentes weboldalt készített, és hány honlapnál volt szakértő? Ennek ki kell derülnie a honlapjáról.
Beszél-e valamilyen világnyelvet? Az akadálymentesítés nem tanulható meg magyar dokumentumokból.
Használ-e ikont? Az akadálymentes weboldalon ilyen nincs.
Használ-e CAPTCHA-t? A CAPTCHA mára elavult technológiává vált, amely a felhasználók nagy része számára áthághatatlan akadály. Egyedül a magyar nyelvű Google legmodernebb noCAPTCHA-reCAPTCHA nevű megoldása mondható elfogadhatónak.
Ha van az akadálymentesnek mondott honlapján mozgó elem, az megállítható-e? Mivel az emberek nem kis részét nagyon zavarja a magától változó webtartalom, lehetőséget kell adni annak megállítására.

Web-használhatóság

Az akadálymentes web szakértőjének biztosan ismernie kell valamilyen világnyelvet. A terület dokumentációja ugyanis nem érhető el magyar nyelven: a több tízezer oldalból csak néhány százat fordítottak le. A szakértők minden esetben a webes szabványokért felelős ‒ W3C által publikált ‒ Web-akadálymentesítési Útmutató (angol betűszóval: WCAG 2.0) és az ehhez kapcsolódó óriási mennyiségű adathalmaz alapján dolgoznak.

Fontos tudni, hogy a szabványban használt web-accessibility szó magyar fordításban web-használhatóságot jelent. Az akadálymentes honlapról szinte mindenkinek a sárga alapon fekete pöttyös ikon jut az eszébe, amelyet akadálymentes verzió, gyengénlátó verzió, vakbarát változat és hasonló nevekkel ruháznak fel. Ennek semmilyen köze nincs az igazi akadálymentesítéshez. Egy kizárólag Magyarországon elterjedt felesleges és hibás szokás.

Ki adhat akadálymentességi megfelelőségi nyilatkozatot?

A különböző pályázatokhoz néha kérni szokták az akadálymentességi megfelelőségi nyilatkozatot. A kiadásának feltételeit és standard szövegét a Web-akadálymentesítési Irányelvekben (WCAG 2.0) rögzítették. Ez a dokumentum az Európai Unió szabványa, ISO/IEC:40500:2012 néven ismert.

Az Akadálymentesítés-értékelés Módszertana (WCAG-EM) meghatározza, ki számít kompetens szakértőnek web-akadálymentességi kérdésekben. Ezt a dokumentumot a világ internetes szakértői és szabványalkotó szervezete, a W3C adta ki. Konkrét szempontokat írtak le, amelyek alapján eldönthető, ki és hogyan értékelhet, valamint készíthet a WCAG 2.0 szabványnak megfelelő weboldalakat vagy webes alkalmazásokat.

Ez a módszertan és az általa idézett dokumentumok ‒ egyetlen kivétellel ‒ csak angolul olvashatók. Ebből következik, hogy csak profi angol nyelvtudással lehet valaki akadálymentességi szakértő.

Nyersfordításban közzéteszem az említett WCAG-EM erre vonatkozó szabályait.

A web-akadálymentességi szakértő kompetenciái

Elengedhetetlen a WCAG 2.0, az akadálymentes webdesign és a kisegítő technikák ismerete, továbbá a szakembernek tudnia kell, hogyan használják a különféle embercsoportok az internetet. Még konkrétabban azt jelenti, hogy ismeri a webes technológiák azon korlátait, amiket azok tapasztalnak meg, akik kisegítő technológiákat (pl. képernyőolvasó program) használnak. Nem utolsó sorban ismerik azokat az elemző módszereket, amelyekkel a más képességű emberek lehetséges korlátait objektíven fel tudják mérni.

E kompetenciákkal az rendelkezhet, aki a WCAG 2.0 dokumentumon kívül az alábbi, kizárólag angol nyelven elérhető dokumentumokat is alaposan ismeri:

A web akadálymentességének alapvető feltételei
Hogyan használják a fogyatékossággal élők az internetet

A honlap Akadálymentességi elemzés című (szintén angol nyelvű) dokumentumgyűjteményből az alábbi fejezetek kiemelkedően fontosak a kompetencia szempontjából:

a honlap első áttekintő felmérése,
tesztelők bevonása az akadálymentességi elemzésbe,
a megfelelő akadálymentesség-ellenőrző eszköz megtalálása, valamint
a weboldal akadálymentességi felméréshez szükséges összetett szakértelem.

A WCAG 2.0 nemzetközileg elismert és alkalmazott szabvány. E dokumentumnak az alábbi részei különösen fontosak:

A web-akadálymentesség objektív specifikációja
A specifikáció rövid összefoglalója
A WCAG 2.0 értelmezése
A WCAG 2.0-ban elfogadható elégséges technikák

Ki a web-akadálymentességi szakértő?

A WCAG 2.0 nem alkalmazza az akadálymentességi szakértő elnevezést. Helyette meghatározza azokat a webbel összefüggő tevékenységeket, amelyekben a felsorolt kompetenciák szükségesek. A teljes listát nem fordítom le, csak néhányat:

weboldalfejlesztők,
a web-akadálymentességet felmérők és a weboldal akadálymentességét fejlesztők,
webszakértők, akik tájékoztatni szeretnék a weboldalak tulajdonosait a honlap akadálymentességének helyzetéről,
web-akadálymentességet oktatók,
webes tartalomfejlesztők, webdizájnerek.

Ki méri a web-akadálymentességi szakértők kompetenciáit?

A világon több helyen is létezik kompetenciamérés. Az egyik a magáncégek által létrehozott Akadálymentesítési Szakértők Nemzetközi Szövetsége (International Association of Accessibility Professionals), amelynek bárki tagja lehet, aki befizeti a tagdíjat.

E szervezetnél lehet megszerezni az okleveles akadálymentesítési szakember minősítést (CPACC). E vizsga szintén sok pénzbe kerül, ráadásul az USA-ba kell utazni érte, ráadásul még az USA-ban sem elismert. Elsősorban nagy amerikai magáncégek finanszírozzák a minősítést a saját szakembereik részére.

Ausztráliában több egyetemen is képeznek akadálymentesítési szakembereket. A legnívósabb a Dél-ausztráliai Egyetem képzése (Professional Certificate in Web Accessibility), amelyet a W3C-ben is tag MediaAccess szakmai vezetésével működtetnek.

Magyarországon senki nem méri a kompetenciánkat, de erről meg tudjuk győzni a hozzánk fordulókat a tapasztalatainkkal és szakmai tudásunkkal ‒ amennyiben lehetőséget adnak rá.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az akadálymentességre?

Csak az USA-ban, Ausztráliában, Kanadában, Hong Kongban, Indiában, Japánban, Izraelben és Új-Zélandon vannak konkrét szabályok a web-akadálymentességről.

Az Európai Unióban a parlament már szabványosította a web-akadálymentességet ezt azonban a tagországoknak saját hazájukban konkretizálniuk kellett volna. Eddig ez csak Írországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Norvégiában, Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban történt meg.

Magyarországon nincs konkrét jogszabály a web-akadálymentességről. A tágabb jogi kereteket, mint az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés alkotmányos jogát Szántai Károly szakértő Milyen jogszabályok írják elő, hogy egy honlap akadálymentes legyen c. cikke alaposan bemutatja.

Az általa említett jogszabályok azonban nem adnak elegendő konkrétumot arra vonatkozóan, mit is nevezhetünk akadálymentes honlapnak. Ezért aztán, ha egy intézmény csak a jogszabálynak akar megfelelni, de nem látja be ennek előnyeit, akkor általában egy informatikus végzettségű embertől kér egy aláírt nyilatkozatot, amely a hatóságoknak elegendő.

A cikk óta keletkezett egy újabb rendelet. A 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet megemlíti a bankok weboldalának akadálymentességére vonatkozó kötelezettséget. Ez a jogszabály azonban továbbra sem ír semmit a konkrétumokról, így a bankok kénytelenek követni az MNB belső irányelveiben megjelenő szakszerűtlen elvárásokat.

Mi az infokommunikációs akadálymentesítés?

Különböző pályázatok esetén feltételként szokták adni az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítását. Ez magába foglalja a web-akadálymentesítést, de annál jóval tágabb értelmű fogalom. Arra vonatkozik, hogy a fogyatékossággal élő embereket az épületen belül hogyan lehet egyenlő eséllyel tájékoztatni.

Magyarországon évek óta képeznek felsőfokú környezettervező rehabilitációs szakmérnököket az építészek számára. Ők elsősorban anatómiai és műszaki ismereteket tanulnak, hogy az épített környezetet akadálymentes módon tudják megtervezni. Az építészettel kapcsolatos infokommunikációs akadálymentesítés is az anyagban szerepel.

A web-akadálymentesítésről azonban nem kaptak képzést, hiszen ez informatikus szakterület. A magyar pályázati rendszerben tőlük kérik a szakvéleményt a honlapok akadálymentesítéséről is. Néhány rehabilitációs szakmérnök kikéri web-akadálymentesítési szakértő szakvéleményét, mások viszont ‒ teljesen ésszerűtlen módon ‒ arról állapítják meg a honlap akadálymentességét, hogy van-e rajta sárga alapon fekete pöttyös ikon.

Az infokommunikációs akadálymentesítéshez két alapvető segédanyag létezik az építész alapvégzettségű rehabilitációs környezettervező szakmérnökök számára. Mindkettő a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) neve alatt fut: az egyik az Egyetemes Tervezés Információs Kutatóközpont oldaláról letölthető Ajánlás az infokommunikációs akadálymentesítésre c. dokumentum. Ez a 2008-ban készült kiadvány a web akadálymentesítéséről semmi konkrétumot nem ír, ezért nagyon ráférne a frissítés és a korszerűsítés.

A másik segédanyag a Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez ‒ komplex akadálymentesítés c. kiadvány. Ez is 2008-ban született, de a honlapok akadálymentesítésével kapcsolatos részt frissítették 2015-ben. Ebben a dokumentumban a W3C honlapján is megtekinthető Web-akadálymentességi Irányelvek (WCAG 2.0) szövegéből idéztek, illetve kivonatoltak. Végre itt is megfogalmazták a Magyarországon elterjedt sárga-fekete pöttyös ikon használatának gyakorlata ellen, hogy a valóban akadálymentes weboldalon nincs akadálymentes verzió: minden felhasználó ugyanazt a felületet használja.

Mindkét dokumentum rehabilitációs környezettervező szakmérnökök számára készült, de a weboldalak akadálymentesítésének megvalósításához egyik dokumentum sem ad elegendő támpontot.

Ki tehát az igazi web-akadálymentesítési szakértő?

Röviden: aki készségszinten és részletesen ismeri a Web-akadálymentesítési Útmutatót, és ennek alkalmazásából hiteles referenciái vannak.

Az okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnökök alapvetően építészek, és nem jártasok a web-akadálymentesítésben.

A világ nagy részén már odafigyel az állam is az internet egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítására. A vállalkozók azért szeretik az akadálymentes weboldalakat, mert azok gazdaságosabbak. Ha tehát valaki megérti az akadálymentes (azaz használható) honlap melletti érveket, egyértelműen ezt választja.