Akadálymentes betűtípus, olvasható betűk

Olvasható és minden eszközön használható, gyorsan betöltődő és szép betűtípus az akadálymentes weboldal alapeleme.

A tipográfia azaz a betűk, írásképek kialakítása a weben az akadálymentesség egyik sarkalatos pontja: A web akadálymentesítési irányelve az olvashatóság (WCAG 2.0). A webergonómia és az akadálymentesség szorosan összefügg, erről már írtam egy cikket. E cikkben csak a betűtípusokkal foglalkozom.

Az olvashatatlan weboldalakat elhagyjuk?

Én elhagyom. Külön könyvjelzőzöm az olvasható weboldalakat, hogy tanulmányozzam: miért oly jó dolog ilyen oldalakat olvasni. Itt van például Chris Lema honlapja. A fő tartalmi részben az FF Tisa Pro webfontot használja és szerintem nagyon könnyű olvasni.

Már említettem a captchákról szóló cikkemben, hogy a webanalitikák sok mindent képtelenek kimutatni. Így azt sem, hogy hányan hagyják el az oldalt az olvashatatlanság miatt. Minden ötödik ember nehezen olvas, és a kor előrehaladtával ez az arány egyre növekszik.

A tanulási részképességzavarnak, az időskornak, a gyengénlátásnak közös jellemzője az olvasás képességének romlása. Az olvashatóságot befolyásolják a kontrasztok, sorok hossza, a margók, sorközök, betűközök. Mindez összefüggésben van az eszközünk méretével (telefon, táblagép, asztali számítógép? ) Ezekről most nem szól a cikkem.

A diszlexiásoknak kifejlesztettek egy különleges betűtípust: a diszlexia fontot meg kell vásárolni. Egy próbaváltozatot letölthettem, személyes használatra, de ott valamiért nem ugyanúgy nézett ki a képernyőn, mint ahogy azt a specifikációban bemutatták. Nem jártam utána, hogy miért nem.

A betűk olvashatósága

Minden operációs rendszerhez kifejlesztettek egy “legjobban olvasható” betűtípust. A Microsoftnál: Segoe, Androidnál a Droid Sans és Roboto, iOS a Helvetica Neue. E legutóbb, a klasszikus Helveticára épülő betűtípus szép is, és olvasható is, a 2007-ig használt Arialt váltotta fel, ami szintén egy, a klasszikus Helveticára épülő betűtípus. Egyébként a Helvetica a legrégebbi: most már elmúlt ötven éves.  A Linux Ubuntura épülő disztribúciúinak alap betűtípusa az Ubuntu névre hallgat.

Érdemes figyelni a betűk megkülönböztethetőségére. E szempontból a Calibri, Segoe, Arial, Arial Narrow betűi összekeverhetők:

fonts

Amit szintén figyelembe kellene venni, hogy némely videókártyák pixelesen mutatnak egyes betűtípusokat Pl. a Times New Roman-t. E tekintetben a talpas betűtípusok vannak hátrányban. Ebben is vannak azonban jobban kidolgozottak, pl. a Georgia.

Az Adobe cég kifejlesztett egy különösen jól olvasható, és ingyenes betűtípust: Ez a Source Sans Pro.

Egyedi vagy elterjedt betűtípus?

A weben a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás azokra a betűtípusokra is alapozni, amelyek a felhasználó gépén jogszerűen telepítettek: Arial, Book Antiqua, Comic Sans MS, Georgia, Courier New, Tahoma, Times New Roman, Trebuchet MS, Verdana stb. Ezeknek az az előnye, hogy szinte minden régi készüléken is szépen működnek. A nyomtatott anyagokban is lehet használni. Ezek nem tűnnek profinak, egyedinek, némelyik nem is túl szép.

Több betűtípus jogvédett, így a Calibri is. Ezeket nem használhatjuk. Általában van ingyenes alternatívájuk ezeknek.

A Manduca akadálymentes WordPress sablonomban a Verdana betűtípust használom. A Verdana kifejezetten a webre kifejlesztett, a monitoron nagyon jól olvasható betű, és a legtöbb rendszerben elérhető.

A betűtípus definiálása az alábbi css kóddal történik: Font-family: Verdana, Geneva, Sans serif. Ez a módszer a létező leggyorsabb oldalbetöltést eredményezi és jól olvasható. A Manducát azonban sosem használom gyereksablon nélkül, melyben általában egyedi betűtípust definiálok, amely szebb a Verdananál, de ennek ára, hogy valamennyivel lassabb lesz tőle a weboldal. A betűtípusokat egyébként különböző módon lehet betölteni, mindegyiknek más a sebessége.

Egy összefoglaló angol cikk jelent meg erről: Webfonts and Pagespeed.

A legelterjedtebb és legszebb jogtiszta betűkészletek: a Google fonts és az Adobe typekit.