A sárga körös akadálymentes változat nagy szakmai hiba

Sárga fekete pötty a billentyűzet enter billentyűjén. Rajta felirat: soha ne használd!

Ha tüneteinkkel orvoshoz megyünk és rögtön érvágást alkalmaz,  valószínűleg hasonló méretű szakmai hibát vét, mint azok a webdesignerek, akik kiteszik a honlapjaikra a sárga körben három fekete pöttyöt tartalmazó ikont, amely egy nagykontrasztú változatra visz bennünket. Ez a módszer a web világszabványának (HTML5) és a böngészők ismeretének hiányáról tanúskodik.

Még szó sincs az akadálymentesség alapfokú  igényeiről, csak alap ismeretekről, mellyel minden weboldal készítőnek rendelkeznie kell, amennyiben munkájára igényes.

Ha egy weboldalt szintaktikailag és szemantikailag helyes kódokkal készítenek el (hozzátéve a helyes tipográfiát is), a legtöbb esetben önmagában biztosítja az akadálymentesség sok kritériumát, és nem kell semmilyen más technikát alkalmazni.

E cikkben összegyűjtöm a legfontosabb szakmai érveket a sárga-fekete pöttyös akadálymentes változat. gyengénlátó változat, vakbarát változat stb. nevekkel illetett aloldal alkalmazása ellen.

Sárga kör: hibás link

Sok esetben a sárga körös ikonnak, nincsen elnevezése. Ez alapvető HTML szabvány. A linkeknek kötelező eleme az elnevezés. Ezzel szemben nem egyszer találkozom az általános title attribútum használatával, melyet a szabvány kifejezetten ellenjaval.

A hibás kódolásnak a következménye, hogy a képernyőolvasót használók néha nem is találják meg. Igaz, nem is lenne rá szükség, ha a weboldal szemantikailag is szabályos HTML5-ben lenne kódolva.

Sárga körben fekete pöttyök: értelmetlen és félrevezető jel

Magyarország legismertebb web akadálymentességi szakértője Honnan ered az akadálymentes verzió sárga-fekete pöttyös ikonja? című cikkében kinyomozta, hogy mi ennek a jelnek az eredete. A megállapítása: az interneten csak Magyarországon használják. A fasiszta Németországban és Ausztriában a fogyatékos embereknek és hadirokkantaknak kellett ilyen karszalagot viselniük, hasonlóan ahhoz, ahogy a zsidóknak kellett a csillagot kitűzniük megkülönböztető jelként.

Sokszor a title attribútumban adnak meg olyan neveket, hogy  akadálymentes változat, vakbarát változat stb. A képernyőolvasók fel vannak készítve a weboldalak általános hibáira, így felolvassák ezt a szöveget. Az elnevezésnek azonban semmi köze sincs a vakokhoz, hiszen ők úgysem látják a kontrasztot. Eddig még csak a minden webdesigner által ismert szabványról volt szó, és a Web-akadálymentességi irányelvekről (WCAG 2.0) még nem.

Nagykontrasztú változat: a böngészők is tudják

A világon a legtöbben ugyanazt a néhány eszközt használják a weboldalak megtekintésére. Mindegyik képes nagykontrasztú változatban megjeleníteni a tartalmat.  A Chrome böngészőben a bővítmény, melyet egyetlen gyorsbillentyűvel lehet be és kikapcsolni. A Firefoxban alapértelmezetten megtalálható a magas kontrasztú megjelenítés. Sajnos nincs gyorsbillentyű hozzá (bár valószínű be lehet paraméterezni). Ha egyszer megadjuk a beállításokban, addig kell használnunk, amíg ugyanott kikapcsoljuk.

Az iOS alkalmazásokról nem érdemes sokat beszélnünk. Mindegyik alapértelmezetten ismeri a nagykontrasztú változatot, amelyet olvasónézetnek hívnak az ő szakkifejezésükkel. Az Androidnál a legújabbak (5.0 változattól felfelé) tudják már. Az akadálymentes weboldalakat minden telefonon, így a régi Androidokon is könnyen lehet olvasni és használni, így nincs is szükség erre.

Semmi köze az akadálymentességnek a nagykontrasztú felülethez

A webakadálymentesség az emberek közel negyedét érinti: A telefonról böngészők, az olvasási nehézségekkel élők, tanulási részképesség zavarral rendelkezők (ez minden ötödik ember), régi készülékeket használók, idősek (ők is sokan vannak), egyéb kognitív problémákkal küzdők is mind szeretnék az internetet használni.

Ezek közül az egyik legkisebb csoport a vakoké, kikre legtöbbször a pöttyös változatot készítők hivatkoznak. Számukra éppen nem alkalmas ez a felület, mert általában hiányoznak a képek és azok helyettesítő szövegei, amiket az általuk használt képernyőolvasó felolvasna. Más fontos tartalmi elemek is hiányozni szoktak, amelyekre ugyanúgy kíváncsiak lennének, mint a jól látó társaik.

A gyengénlátók egy részének szintén nem jó a nagy kontrasztú, mivel pont ez bántja a szemüket. Vannak, akiknek más színpárok felelnek meg jobban. A böngészők, képernyőnagyítók lehetőséget adnak a színek beállítására is. Minek ezt a weboldalba programozni?

Talán néhány embernek még segítség, de mint említettem, sokszor nehezen lehet megtalálni a főoldalon is.

Bye, bye fekete pöttyök!

Azt gondolom, hogy a fenti négy pont elegendő bizonyíték arra, hogy a sárga-fekete pöttyös ikon és akadálymentes felület használata értelmetlen. Ha az eddigi érvekhez végül hozzátesszük, hogy a szintén világszabványként elfogadott Web-akadálymentesítési irányelvek (WCAG) szerint akadálymentesített aloldalt csak akkor lehet készíteni, ha az eredeti oldal a legjobb szándékunk ellenére sem készíthető akadálymentesre (lásd: WCAG 1.0 11.4. pontja). Nehéz ilyen esetet találni.