Miről is szól a 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet?

A nyáron megjelent 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet szerint a bankonak néhány információt akadálymentesen kell közzétenniük a honlapjukon. Mit is jelent ez konkrétan? Milyen lehetőséget jelent ez a bankoknak? Ezt foglaltam össze ebben a cikkben.
Pálda egy akadálymentes honlapra: egyszerű, átlátható, szép. Nincsen semmilyen akadálymentes felület meg gyengénlátó verzió.

22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet

A jogszabály címe:  hitelintézetekben a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését előíró szabályokról. Az akadálymentes honlapokról egyáltalán nem esik szó. Mindössze a következőket írja a 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet 5.§-a:

A hitelintézet a fogyatékos ügyfelek tájékoztatása érdekében a honlapján – elkülönített, jól látható helyen, akadálymentes módon – nyilvánosságra hozza legalább a következő információkat:
a) A fogyatékos ügyfelek igényei és száma alapján készített
szolgáltatási térképet,

b) a fogyatékos ügyfelek számára nyújtott, a pénzügyi
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését
biztosító szolgáltatások körét és a hozzáférés módját
bankfiókok szerinti bontásban,

c) a b) pontban meghatározott bankfiókok elérhetőségeit.

Úton a bankok akadálymentes honlapja felé

Azt hiszem a 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet 5.§-át több féle képpen lehet értelmezni. Azonban ha jól értjük, akkor elindulhatunk azon az úton, hogy az olvasási nehézségekkel küzdők, látássérültek, hallássérültek, idősek számára is végre használhatóvá válhatnának a banki weboldalak.

Mi a helyzet? Az Europai Unió ISO/IEC:40500 néven szabvánnyá minősítette a WCAG 2.0-t. 2014-ben az Európai Parlament elfogadta külső.  A tagországoknak 2015. év végéig kellett volna ratifikálnia és meghatározni, hogy kiknek kötelező alkalmazni. Az akadálymentesség tekintetében tehát ez a meghatározó szabvány.

Ez a szabvány azonban a teljes weboldalak akadálymentességéről szól, nemcsak weboldal-részekről, ahogy a 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet 5.§ írja. A lényeg az, hogy a bank mindegyik webodala akadálymentes. Ennek egyik ismertetőjele, hogy nincs sárga körben fekete pöttyös ikon, mivel erre nincs szükség.

Tévhitek az akadálymentes weboldalról

A 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet nem határozza meg, mit tekint akadálymentes hozzáférésnek. Sok döntéshozó és webdesigner hisz a Magyarországon elterjedt néhány tévhitben:

  1. A sárga pöttyös akadálymentes, vakbarát stb. verziótól akadálymentes lesz a weboldal.  Nem igaz. Ez egy nagyon ésszerűtlen és szakszerűtlen megoldás. Aki rákattint, az egy nagykontrasztú változatot talál, amelyre mindegyik böngésző képes átalakítani a weboldalt azok számára, akiknek erre van szüksége.
  2. Az akadálymentes honlapok elavult, csúnya kinézetűek. Nem igaz. A legtrendibb és legmenőbb honlapok is lehetnek akadálymentesek vagy éppen rosszul használhatók. Sőt, igazán a modern, divatos UX, felhasználóbarát webdesign az, ami már alkalmazza az akadálymentességi irányelvekben meghatározott tipográfiai elveket.
  3. Az akadálymentes hozzáférés csak a látássérülteknek szükséges. Nem igaz. A legnagyobb célcsoport a kognitív zavarokkal rendelkezők: diszlexia, diszkalkulia, figyelemzavar, idősek. Ezen kívül minden eszközön használhatónak kell lennie. Nemcsak mobiltelefonon, de régebbi mobiltelefonon is.

Mennyibe kerül egy honlap akadálymentesítése?

Egy honlap utólagos akadálymentesítése olyan, mint egy ház utólagos alápincézése. Sokkal többe kerül, mintha már a ház tervezésekor számoltunk volna vele.

Ha tudjuk, hogy egy weboldalt akadálymentesnek szeretnénk, akkor a kezdetektől így kell fejleszteni. Ezt egyetemes tervezésnek nevezzük. Az utólagos akadálymentesítés nemcsak azért okoz problémát, mert egy már megismert, működő rendszerbe kell belenyúlni, és újabb hibák, tesztelések és újabb tanulnivalók akadnak. Ezen kívül szinte minden esetben arról is szó van, hogy a weboldal fejlesztőjének már nincs kompetenciája egyes kérdésekben dönteni. Ezt egy belső bizottság elé kell terjeszteni, ott még újabb információkat kérnek, és néha csak hosszú idő után döntenek.

Mégsem az a megoldás, hogy a kezdetektől újra kell tervezni, hanem az, hogy egy projektként kell kezelni, és a profi web akadálymentesítési szakértőt a projekt idejére szerződtetni kell. A szerződés idejére majdnem korlátlan rendelkezésre állást kell kérni, hogy a megfelelő  értekezleteken, tárgyalásokon meg tudjon jelenni, ha nem is személyesen, de telefon- vagy videókonferencia alkalmazásával.

Ki lehet a honlapok akadálymentesítési szakértője

Jelenleg nincs magyar jogszabály erre vonatkozóan. Mi, magyarországi szakértők főképp autodidakta módon tanultuk és sajátítottuk el, amit Ausztráliában egyetemen oktatnak. Fontos tudni, hogy a Magyarországon képzett rehabilitációs szakmérnökök csak épitészetben szakértők, a web akadálymentesítéséhez egyáltalán nem értenek. A web akadálymentességi szakértőket  Magyarországon még nem képzik.

Mivel a 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet sem ad támpontot a szakértésére, ezért célszerű figyelembe venni A W3C ajánlását. A konkrét szabvány az alábbi:

Szükséges szakértelem azt jelenti, hogy a szakértő pontosan és megbízhatóan ismeri, hogy miképp kell a WCAG szerint felmérni és minősíteni egy honlapot, ismeri az akadálymentes webdesignt, a kisegítő technológiákat. Ezen kívül tudnia kell, hogy különböző képességű emberek miképp használják az internetet. Forrás: WCAG-EM

E szöveg az én nyers fordításom, hivatalos fordítás még nem készült el. Az eredeti angol szöveg elolvasható az WCAG-EM Expertise címszó alatt. külső

Banki weboldalak akadálymentessége gyorsteszt

Az akadálymentesség alapelve, hogy a weboldal robusztus legyen. Ennek egyik feltétele könnyen ellenőrizhető: szintaktikailag hibás-e az alkalmazott HTML kód? Megvizsgáltam néhány honlapot és az alábbi eredményeket találtam kizárólag a kezdőlapon:

  • OTP Bank weboldala: 19 hiba;
  • Raiffeisen bank: 12 hiba;
  • Erste Bank: 12 hiba;
  • FHB Bank: 45 hiba;
  • Citibank: 1 hiba.

A Citibank amerikai bank, ahol már komolyabban veszik az esélyegyenlőséget az internet használatában, törvényben szabályozzák, mely weboldalaknak kell akadálymentesnek lenniük.

A Raiffeisen banknak az internetes bankos szolgáltatása már a kezdetektől használható képernyőolvasóval. Ez nem akadálymentességet jelent, de már ez is fontos figyelmesség a bank döntéshozói részéről.

Banki weboldalak mérlegen

A 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet remélem csak az első lépés a banki oldalak széleskörű használhatósága felé. Most éppen azok képtelenek használni, akik emiatt soha nem fognak reklamálni vagy aláírást gyűjteni. A rendelet teret ad a bankoknak és figyelmezteti őket arra, hogy kezdjenek el foglalkozni az akadálymentesítéssel. E cikk alapján pedig remélem érthető lett, hogy ez egy nagyon komoly, de objektíven végrehajtható és ellenőrizhető feladat. Az akadálymentes weboldal nem a vakbarát verzió, nem is az avitt webdesign, hanem egy jövőbe mutató, felhasználóbarát és trendy honlap.