Kognitív fogyatékosságal élők az akadálymentes honlapok legfőbb haszonélvezői

Vannak, akik az átlagnál jobb képességekkel rendelkezőknek készítenek weboldalt. Az ő honlapjaikat leginkább a kognitív fogyatékossággal élők nem tudják használni. Azonban sokan szeretnék, ha a tartalmuk eljutna minél több emberhez. Ennek megoldása a mai technológiával rendkívül egyszerű.
Gyakorlati útmutató a kognitív fogyatékossággal élők szervezeti támogatására c. angol nyelvű elektronikus könyv címlapja.

Az akadálymentes weboldal elsősorban nem a látássérülteknek szükséges, hanem azoknak, akiknek kognitív képességei nem érik el az átlagot.

Nem szeretem a szót, hogy fogyatékosság, mert sokakban valami furcsa ember képzetét kelti. Pedig egyszerűen azt jelenti, hogy valamilyen képesség átlag alatti. Akikről most szó van

  • a figyelem,  a megfigyelőképesség,
  • az érzékelés, az észlelés,
  • az emlékezet,
  • a gondolkodás,
  • a tanulás,
  • a logika

gyengébbek a tudományosan kimutatott átlagtól. Nagyjából minden harmadik emberről beszélünk.

Ők azok, akik sosem fognak harcolni az megfelelő honlapért, mert nem is tudják, hogy miért nem képesek használni. Egyszerűen elhagyják az oldalt, legfeljebb bosszankodnak. Róluk mondta nem egy ismerősöm: nem nekik készül a honlap. Sokan vannak viszont, akiknek fontos volna, de a weboldal készítője nem is tud arról, hogy ezen emberek számára használhatatlan vagy nehezen használható a honlapjuk.

Akikről most szó van, azoknak talán nincsenek is tudatában fogyatékosságuknak, mert senki nem mondta meg nekik, hogy miért vannak nehézségeik. Ha súlyosabb, akkor talán már diagnosztizálták. Ilyen kórképek tartoznak ide: mint a demencia, diszlexia, diszkalkulia, figyelemzavar és sok más.

A kognitív fogyatékosság 6 területe

Az ausztrál Media Access közzétette saját kutatását (e-mailben ingyen kérhető: Download the Cognitive Disability Digital Accessibility Guide külső), és ebben 6 olyan területet állapított meg, amelyekben az elmaradás bőven indokolja, hogy megfelelő szakértelemmel készített informatikai rendszerrel dolgozhassanak. Ez a 6 terület az alábbi:

  • Memória
  • Problémamegoldás
  • Figyelem
  • Olvasás, nyelv és szóbeli kifejezőkészség
  • Matematikai értelem
  • Vizuális felfogás

Az említett tanulmány a kommunikáció több ágára is kiterjed: nyomtatott média, e-mail, alkalmazások és természetesen az internet.

Hogyan lehet a tartalmat elérhetővé tenni a kognitív fogyatékossággal élőknek is.

A kognitív fogyatékossággal élők természetesen címzettjei a világszabvánnyá növekedett Web-akadálymentesítési irányelveknek is (WCAG 2.0). Van azonban néhány feltétele a honlapnak, amely kifejezetten arra szolgál, hogy ezek az emberek is képesek legyenek az internetet használni.

  • A videók feliratozása, hogy olvasni is tudják és valóban megértsék.
  • A bonyolult tartalmat több, különböző formában is közöljék. Pl. az infografikának legyen terjedelmes leírása stb.
  • Hagyjanak elegendő időt arra, hogy elolvassák és használják a szöveget. A rosszul elkészített előugró ablakok számukra sokszor az oldal elhagyását jelentik.
  • Könnyen olvasható és érthető szöveg. Nemcsak tipográfiailag helyes weboldalakat kell létrehozni, hanem a tartalmat is érthetően kell megfogalmazni.
  • Az űrlapok adjanak segítséget és visszajelzést. Ne kelljen találgatni, hogy milyen formátumban kell a telefonszámot beírni. Aztán ha rosszul írtuk be ne csak annyit írjon ki valahová a weboldal, hogy nem jó.

Ezek a feltételek minden különösebb nehézség nélkül megvalósíthatók és a sokszor istenként emlegetett konverziós arányt sem rontják.

Sajnos Magyarországon nagyon elterjedt az a nézet, hogy az akadálymentesítés a látássérültek miatt szükséges. Tízszer annyian vannak azok, akiknek a kognitív funkciójuk átlag alatti.

A látássérültek el tudják dönteni, hogy képernyőolvasóval lehet-e használni az adott oldalt vagy nem, és erre lehet hivatkozni, mint egyfajta objektív tényre. A kognitív fogyatékossággal élők viszont nincsenek is tudatában annak, hogyha megfelelő lenne a weboldal, ők is könnyedén tudnák használni.