Aki leteszi a voksát amellett, hogy mindenki egyformán részesüljön honlapjának áldásaiból, azaz fogyatékossággal élők, gyengén internetezők, részképesség-zavarral rendelkezők stb., annak nem szükséges drága pénzekért akadálymentesítenie a honlapját. Elég, hogyha a bejegyzéseimet olvassa, kérdez, és sikerülni fog. Hogyha nem is felel meg anemzetközi szabványnak (WCAG 2.0), attól még praktikusan akadálymentes weboldala lehet. Sok esetben még programozói tudás sem kell hozzá, csak egyszerűen a szándék. Ha mondjuk WordPresst használsz, és lemondasz egy ínycsiklandóan színes és villogó sablonról, már majdnem elég.
Mi a praktikusan akadálymentes weboldal?
A praktikusan akadálymentes honlap ugyanis nem valami hatalmas, óriási szellemi értéket képviselő termék, hanem bárki által létrehozható. A legfontosabb a szándék. Szándék arra, hogy ne csak egy szűk (de tehetős) réteg kapjon információt.
Bevallom, kezdetén vagyok a blogírásnak. Egy kis időre szükségem van, amíg a tapasztalataimat, tudásomat rendszereve át tudom adni. Azonban a jelenlegi improvizatív bloggerkedésnek is megvannak a maga előnyei. Le fogom írni a napi tapasztalataimat, amelyek a rendszerezéskor könnyen kieshetnek a rostán. Ez érthető, ugye?
A célom tehát nem az, hogy a Web Akadálymentesítési Útmutatónak (WCAG 2.0)-nak nevezett szabványból kézikönyvet készítsek. A célom, hogy olyan weboldalak készüljenek, amelyeket vakok, látássérültek, siketek, hallássérültek, epilepsziások, kezdő internetezők, nyugdíjasok, fiatalok, egyszóval mindenki egyszerűen kezelni és olvasni tud, legyen neki bármilyen eszköze: akár egy pentium kettese, akár egy iPhone-ja, akár tablet-je.
A bejegyzés képe egy angol könyv illusztrációja: Sarah Horton: Whitney Quesenbery: A web for everyone: Designig User expriences (magyarul: web mindenkinek: Felhasználói élmény tervezése)
